Fókuszban a Balkán
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
Mit jelent a Balkán fogalma történeti, földrajzi és kulturális értelemben? Hol vannak a térség határai és milyen folyamatok jellemzik az ott található országokat és régiókat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolnak annak a könyvnek a szerzői, amely Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban címmel jelent meg az MTA Regionális Kutatások Központja gondozásában.
Fókuszban a Balkán

- A politikának, a gazdaságnak és a tudománynak is a jelenleginél nagyobb érdeklődéssel kellene a Balkán térsége felé fordulnia. Az Európai Unió gondolkodásának ugyanis a következő tíz-tizenöt esztendőben a Baltikum mellett a Balkán lesz az egyik központi eleme - jelentette ki Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója a tanulmánykötet bemutatóján. A történész Magyarország stratégiai érdekének nevezte, hogy kihasználja az unió részéről a Balkánnal kapcsolatban tapasztalható figyelmet. A professzor hangsúlyozta: ezért van szükség olyan tudományos műhelyekre, mint a külföldi kutatók bevonásával működő budapesti Balkán-tanulmányok Központjára, valamint olyan kézikönyvekre, amilyet a pécsi akadémiai kutatóintézet jelentetett meg. Glatz Ferenc méltatta a központ regionális folyamatokról szóló sorozatát, amelynek keretében az olasz, a brit és az orosz változásokat tárgyaló kötetek után látott napvilágot a Nyugat-Balkánnal foglalkozó kiadvány.

- A Régiók Európája sorozat célja egyebek mellett az, hogy a kutatók képet adjanak a földrész különböző régióinak fejlődési sajátosságairól, a regionalizmus hagyományos és modern hajtóerőiről, a kutatási trendekről és publikálási lehetőséget kínáljanak a témával foglalkozó külföldi szakembereknek - mondta Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központja igazgatója. Az egyetemi tanár hozzátette: a köteteket emellett a felsőoktatásban is jól lehet használni. Az MTA doktorának tájékoztatása szerint a történeti, földrajzi, gazdasági, valamint kulturális kérdéseket egyaránt tárgyaló könyvek közül a Balkánról most megjelentet hamarosan angolul is kiadják, február végén pedig Pécsett konferencián összegzik az eredményeket.

- Az európai integráció nem fejeződhet be addig, amíg a nyugat-balkáni országok nagy része nem csatlakozik az unióhoz - mondta előadásában Enyedi György akadémikus - ehhez azonban a döntéshozóknak ismerniük kellene azt az utat, amelye a Balkán az elmúlt fél évezredben bejárt - fogalmazott az MTA Regionális Kutatások Központja Tudományos Tanácsának elnöke. A kutatóprofesszor szerint Duna-stratégia sem képzelhető el a Balkán ismerete nélkül, Magyarország presztízse viszont növekedhet az Európai Unióban, ha közvetítő állam, „kapu-ország" lenne a közösség és a balkáni térség között. A Balkán sajátosságainak jól értelmezhető formában való bemutatására azért is szükség van, mert a hatalmas véráldozattal járó, jelentős politikai változásokat eredményező fegyveres konfliktusokat követően a „a tűzfészkek még mindig parázslanak, de nem tűntek el végleg".

- A Balkánról mint fogalomról, valamint a Balkánként emlegetett térség határairól a mai napig sincsen egyetértés - emelte ki az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsadója. Hajdú Zoltán az elmúlt évtizedek változásait áttekintő előadásában a legnagyobb problémának az etnikai konfliktusokat nevezte. Az MTA doktora felhívta a figyelmet arra, hogy a délszláv polgárháborúban szerbek, horvátok és bosnyákok, sőt szlovénok is követtek el atrocitásokat, bűncselekményeket. - Mindez azt mutatja, hogy a különböző etnikumok egymás mellett élése nem garantálja egymás kulturális megértését és tiszteletét - fogalmazott a tudományos tanácsadó.

Forrás: mta.hu

Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :