A vízöblítéses WC vége
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
A jövőben nem lesz vízpazarló angol WC, külön kell kezelni az úgynevezett fekete, a sárga és a szürke szennyvizet, és a vízigény 1-2 év alatt megtérülő beruházások révén akár a tizedére csökkenthető. Eddig - a közhiedelemmel ellentétben - még egyetlen háború sem tört ki a víz miatt, az azonban nem tudható, hogy ez a jövőben is így marad-e.
A vízöblítéses WC vége

Néhány évtizeden belül globális problémává válhat a vízkészletek szűkössége a népesség növekedése, az éghajlatváltozás, a sokféle szennyezés és a pazarló felhasználás miatt. Sokan úgy vélik, vízből nincs hiány, az emberi fogyasztásra alkalmas mennyiség azonban a Föld egyes pontjain igen csekély, sőt egyre kevesebb lehet. Így fel kell készülni azok visszaforgatására és újrahasznosítására - véli Somlyódy László akadémikus, aki részt vesz az ENSZ vízkészletekről szóló legújabb világjelentésének előkészítésében.

Bár a Föld felszínének 71 százalékát víz borítja, a rendelkezésre álló mennyiség csak látszólag hatalmas. A vízkészletek 97,5 százaléka sós, és ugyan a fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas tömeget tesz ki, ennek valójában csak a töredéke hasznosítható. - A vízkészletek úgynevezett statikus és dinamikus részekre bonthatók, amelyekből a statikus vizek felélése a felszín alatti vizek nagyarányú csökkenéséhez, valamint a folyók és tavak eltűnéséhez vezet. Hasznosítani a fenntarthatóság miatt csak a csapadék formájában a szárazföldre lehulló mennyiséget lehet - mutatott rá Somlyódy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, aki a vízdilemmával kapcsolatos gondolatairól az mta.hu mellett a Magyar Tudomány hasábjain is beszámolt. Az akadémikus kiemelte, hogy a vízutánpótlást biztosító csapadék mennyisége globális átlagban már csupán évi 6000 mł/fő, de ez is csak részben hasznosítható, hiszen egy része nem vagy nehezen hozzáférhető területen található, gyorsan levonul az árvizekkel, gyakran erősen szennyezett, ráadásul a vizek kitermelésének mértékét ökológiai igények korlátozzák. Így a hasznosítható készlet évente körülbelül csupán 2000 mł/fő, ami alig kétszerese egy ember éves vízigényének. - A globális kihasználtság 50 százalék körüli, ami igen magas érték, figyelembe véve a területi egyenlőtlenségeket, például azt, hogy a Közel-Keleten az egy főre jutó készlet messze az átlag alatti, 100 młévente - hangsúlyozta Somlyódi László.

A professzor a veszélyeztetett területek között említette Észak-Kínát, Indiát, a Közel-Keletet, valamint Észak-Afrikát, de - mint mondta - már most jelentős vízhiánnyal küzd az Egyesült Államokban Kalifornia, illetve Ausztrália is. Az akadémikus a jövőről szólva kiemelte: a népesedés és a klímaváltozás valószínűleg csak még kiegyenlítetlenebbé teszi a készletek eloszlását. Ráadásul a másik oldalon - a gazdasági fejlődés következtésben - tovább nőnek az igények. Kiemelt globális szerepe lesz Kínának és Indiának ahol megtöbbszöröződhet a vízigény, a jelenleg évente átlagosan 700 köbméter/fő „víz lábnyom"megkétszereződhet vagy háromszorozódhat. Somlyódi László szerint nem biztos, hogy ennyi többletkészlet rendelkezésre áll majd a környezet veszélyeztetése nélkül, ami viszont kérdésessé teszi például a növekvő népesség számára szükséges gabonamennyiség előállítását, azaz az élelmezés biztonságát. - Amennyiben pedig Kína az import mellett dönt és be is tud szerezni gabonát máshonnan, akkor a termékbe beépülve szállít a globális kereskedelem révén óriási mennyiségű „virtuális" vizet, ami máshol idézhet elő vízhiányos körülményeket - tette hozzá az akadémikus.

Magyarországról szólva a kutató elmondta, hogy bár az ország vizekben igen gazdag, ezek jelentős része külföldről érkezik a folyóinkon, csak töredéke hullik le csapadék formájában az ország területén. Emiatt egyre nagyobb problémákkal kell számolni például az Alföldön, ahol nemcsak a belvíz vagy az áradások, hanem az aszály is tizedeli a terményeket.

Somlyódy László a megoldási lehetőségek közül mindenekelőtt az igények felülvizsgálatát említette. Mint mondta, hosszú távon érdemes eltekinteni például a háztartásokban az olyan pazarló eszközök használatától, mint a vízöblítéses WC. Elkülönítetten kellene kezelni és hasznosítani az úgynevezett fekete, a sárga és a szürke szennyvizet, ami párosulhat a tetőről lefolyó csapadékvíznek a kert öntözésére vagy a WC öblítésére való felhasználásával. Fontosnak tartja az akadémikus a tiszta ipari és mezőgazdasági technológiák alkalmazását is, amelyek csökkentik a vízigényt és a szennyeződések megelőzését. A kutató utalt arra: példák sokasága mutatja, hogy az igények 1-2 év alatt megtérülő beruházások révén akár a tizedére csökkenthetők. Megfontolandónak tartja a professzor a tengervíz-gazdálkodás fejlesztését is, a fenntarthatóság kulcsának azonban a víz és anyagforgalmak korszerű technológiák révén történő zárását nevezte. - Ily módon csak annyi vízre van szükségünk, amennyi a termékekbe beépül és fedezi a veszteségeket - hangsúlyozta Somlyódi László.

A kutató rámutatott, hogy eddig - a közhiedelemmel ellentétben - egyetlen háború sem tört ki a víz miatt, az azonban nem tudható, hogy ez a jövőben is így lesz-e. - Az azonban biztos, hogy a népesség növekedésével, az éghajlatváltozással, a globalizáció számos következményével, a sokasodó szennyezési bajokkal egyre közelebb sodródunk a fejlődés korlátaihoz - mutat rá tanulmányában Somlyódi László, hangsúlyozva, hogy a korlátosan hozzáférhető és semmivel sem helyettesíthető édesvizet megfontoltan, a fenntarthatóság jegyében kell használni.

Forrás: mta.hu

Kommentárok : 5
Mikael Sinko írta : 2011. február. 19, szombat - 15:26
Sajnos csak - remélem hogy rosszul tudom - a krízisek által tanul az emberiség. A tudomány/tudás önmagában értéktelen. Kell hozzá valamilyen erô stb amely véghezviheti.

Kálmán László írta : 2011. február. 06, vasárnap - 15:22
Ezek az információk a szakmában, már rég ismertek, ami a gond, hogy a szakmáknak egyre kevesebb a befolyása a politikára, akik a törvényeket gyártják futószalagon.
- Ezért lenne szükség vízlépcsőkre,
- Ezért nem szabadna bioüzemanyagra, biomassza termelésre fordítania mezőgazdaságunkat,
- Ezért kellene figyelni a talajvízkutakat,
- Ezért nem szabadna beton szennyvíz és csapadékvíz csatornát alkalmazni, mivel az elnyeli a talajvizet,
- Ezért nem szabadna a árkainkat, "telibe" betonozni, mert így azonnal elfolyik a területről a csapadékvíz,
- Ezért kellene a csapadékból kizárt építkezési területeken megoldani a szikkasztást,
- Ezért lehetne a talajvizet, WC öblítésre, takarításra hasznosítani, stb.

papy on board írta : 2011. január. 23, vasárnap - 00:40
Sajnos, az ilyesféle cikkekből mostanában -- hogy finoman fogalmazzak -- nincs hiány. Egyik szerző a másik után, egyik sajtótermék a másik után nyomja az arcunkba, hogy mit NE csináljunk.
Azzal azonban valamennyi ilyen "jövőkutató" vastagon adós marad: akkor mit IGEN csináljunk?
Milyen lesz az életünk 50 év múlva, ha ezeknek az embereknek a jóslatai és iránymutatásai (ha legalább lennének ilyenek!)
alapján szerveznénk meg az életünket?
Hol fogunk dolgozni? Milyen messze lesz a munkahelyünk a lakóhelyünktől, és a korszerű termelés által megkövetelt nagyfokú specializációt és munkamegosztást (és az ehhez kapcsolódó közlekedési-szállítási igényt) mi fogja felváltani?
Hány gyermek lesz a családokban? Kevés? Akkor ki fogja eltartani az öregeket egy viszafejlődött termelési rendszerben? Vagy sok gyermek lesz a családokban? Akkor mi fogja korlátozni a népszaporulatot? Az éhínségek, ajárványok és a háborúk????!!! Úgy, ahogyan a középkorban és az előtt?
Vagy pl.: hogy fog kinézni a tudati-kultúrális állapota az embereknek egy olyan korban, ahol a technikai civilizáció nincs? Ráolvasással fognak gyógyítani és megégetik a "rontó" boszorkányokat???

És még ezernyi (nem túlzás!) hasonló kérdés, amivel adósak maradnak ezek a "jövőkutatók"
Az életminőségünket lerontó hazudozás-rendszerrel (CO2 meg PM10 meg hasonlók) már tele van a búránk.

Bogdán Botond írta : 2011. január. 23, vasárnap - 00:27
Régóta megvan a megoldás. Frank Herbert könyve ilyenről szól... De ha nem vízöblítést használunk, akkor mit? Erre is van megoldás, visszatérés a régi "pottyantós" WC-hez, de ez panelházban nem jelent megoldást... Arra is gondolni kell, én is tolószékes vagyok, így egy régi típusúra talán rá se tudnék ülni, és nem csak én, sorstársaim is...

Az ember tönkreteszi a világot, az utódok meg oldják meg... Ez nem tartható felfogás.

Havassyné Szűcs Etelka írta : 2011. január. 22, szombat - 19:58
Nagyon örülök, hogy rátaláltam a cikkre, amely nagyon elgondolkoztató a jövőnket illetően. Örülnék, ha ezt Solymódi László úr akadémikus nem csak az internetten, hanem egyéb médiában is nyílvánossá tenné, fel kellene ébrednünk, hogy egyszer minden elfogy a földön, amiben eddig részesültünk és természetesnek vettük, hogy van.
Nagyon várom, hogy mind több olyan elgondolkoztató tudományos cikk kerüljön az internetre, vagy egyéb médiumokba, amit egy átlagos műveltségü polgár is megért.


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :