A gazdagság megőrzése
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
Magyarország mezőgazdasági területei a nyugat-európaiakhoz képest mind a faj-, mind az egyedszám tekintetében igen gazdagok. Az országnak arra kell törekednie, hogy ezt megőrizze, a helyreállítás ugyanis sokkal nehezebb. Az Európai Unió költségvetéséből évente mintegy 5 milliárd eurót felemésztő agrár-környezetgazdálkodási program nem mindig éri el a célját: a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelmét. A Proceedings of the Royal Societyben, két magyar kutató részvételével publikált cikk azt pontosítja, hogy hol érdemes alkalmazni a támogatásokat a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.
A gazdagság megőrzése

Magyarország területének mintegy kétharmada áll mezőgazdasági művelés alatt, az agrárium által hasznosított földek negyede pedig részesül valamilyen agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, egy esztendőben csaknem 30-40 milliárd forintnyi értékben. Azt már számos nyugat-európai vizsgálat bebizonyította, hogy a támogatásoknak gyakran nincs meg az elvárt hatása az élővilágra, azaz nem nyújtanak segítséget a biodiverzitás megőrzéséhez.

- A táji sajátosságok és a védeni kívánt élőlénycsoport tulajdonságai sem elhanyagolhatók azonban a támogatások hatékonyságának előzetes felmérésénél – foglalta össze Báldi András, az Akadémia doktora, az MTA és a Magyar Természettudományi Múzeum Állatökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója a Proceedings of the Royal Society című lapban megjelent cikk egyik fő gondolatát, amelyet Batáry Péterrel, a Göttingeni Egyetem kutatójával, valamint David Kleijnnel és Teja Tscharntkéval közösen publikáltak. A kutatók rámutatnak: figyelemmel kell lenni arra, hogy az agrár-környezetgazdálkodásba vont szántó vagy gyep környezetében mekkora az úgynevezett féltermészetes vagy természetes élőhelyek, vagyis az erdők, a mocsarak, illetve extenzív gyepek aránya.

A kutatás döntően Nyugat-Európában íródott tudományos cikkek adatait vizsgálta, azt, hogy miként hat a szántók, gyepek fajgazdagságának megőrzésére vagy visszaállítására a környezetbarát gazdálkodás, vagyis az alkalmazott kemikália csökkentése, a gépesített munka visszaszorítása, vagy éppen az, ha tavasszal, a madarak költési időszakában nem kaszálják az élőhelyükként szolgáló legelőt. Ez azért fontos, mert Európában az állatfajok fele kötődik valamilyen formában a mezőgazdasági területekhez, és számos veszélyeztetett faj fordul elő ezeken a helyeken.

Magyarországon a mezei pacsirta, a túzok vagy a gólya élőhelye a szántó vagy a legelő. A tanulmány kimutatta, hogy gyepeknél, réteknél vagy más füves területeknél érdemes környezetbarát gazdálkodást folytatni, ennek ugyanis akkor is van hatása a biodiverzitásra, ha heterogén tájon alkalmazzák, de akkor is, ha úgynevezett egyszerű táji összetételű területen. A szántók esetében ennek az ellenkezőjét tapasztalták a kutatók: a legalább 80 százalékban szántóból álló tájon a környezetbarát gazdálkodásnak volt hatása, komplex tájak esetében - ahol például mocsár vagy erdő is előfordult - azonban nem. - Ezeken a területeken tehát - az adott ország viszonyainak figyelembe vétele mellett - nem érdemes támogatni a környezetbarát gazdálkodást - hangsúlyozta Báldi András.

A kutató a támogatáselosztás egyik problematikus pontjának tartja, hogy kevés ország monitorozza annak hatékonyságát. Magyarország sem teszi ezt meg, annak ellenére, hogy a problémáról már 2001-ben beszámoltak holland kutatók a Nature tudományos magazin hasábjain, rámutatva az ott akkor már húsz éve létező támogatási rendszer hatástalanságára. Létezik azonban pozitív példa is: az Egyesült Királyságban új támogatási program már csak az előzetes kutatások ígéretes eredményei alapján indítható. Magyarország mezőgazdasági területei a nyugat-európaiakhoz képest egyelőre mind a faj-, mind az egyedszám tekintetében igen gazdagok. Az országnak tehát arra kellene törekednie, hogy ezt megőrizze, a helyreállítás ugyanis sokkal nehezebb.

A kutató a biodiverzitás fenntartásának fontosságáról szólva példaként említette a méhek számának csökkenését, amely mind a szántók, mind a gyepek környezetében szoros kapcsolatba hozható a tájgazdagsággal. Mint arra az MTA doktora felhívta a figyelmet: méhek nélkül nincs beporzás, ennek következtében pedig - a többi között - kevesebb gyümölcsre és zöldségre számíthatunk.

(A teljes cikk szerzői, címe, megjelenésének helye és ideje: Batáry, P., Báldi, A., Kleijn, D. & Tscharntke, T. Landscape-moderated biodiversity effects of agri-environmental management - a meta-analysis. Proceedings of the Royal Society B-Biological Sciences, in press. doi: 10.1098/rspb.2010.1923)

Forrás: mta.hu

Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 13+11 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :