Az év sikere: magyar kutatók a Nature-ben
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
Hat figyelemreméltó írás jelent meg idén magyar kutatók tollából vagy részvételével a neves brit Nature magazinban. Többek között az azóta Junior Prima Díjat elnyert Ősi Attila számolt be őslénytani felfedezéséről. Vicsek Tamás állati közösségekben igazolta a tudás alapú rangsor létezését, Braun Tibor egy tudománymetriai kézikönyv megalkotását szorgalmazta, Horváth Dezső pedig a proton természetéről ismertetett áttörő eredményeket.
Az év sikere: magyar kutatók a Nature-ben


Tudománytörténeti fordulatot hozott Ősi Attila publikációja. Az őslénykutató cikkében arról számol be, hogy egy eddig ismeretlen, 85 millió éves dinoszaurusz maradványaira bukkantak - utoljára 1975-ben számolhatott be magyar őslénykutató ilyen jelentőségű felfedezésről. Az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőr-szerű szájjal bíró növényevő őslény másfél méter hosszú és körülbelül 25-30 kilogrammot nyomhatott. A leletek a bakonyi Iharkút külszíni bauxitbányájából kerültek elő és vélhetően a földtörténeti középidő késő-kréta korszakából maradtak ránk. Az Ajkaceratops a Ceratopsia alrendágába tartozik. Ceratopsiák maradványait eddig csak a mongóliai Góbi-sivatagban találták meg, ez az első európai lelet. Jelentősége abban áll, hogy segít a kutatóknak a földtörténeti középidő szárazföldi gerinceseinek vándorlásával és elterjedésével kapcsolatos ismereteik pontosításában. Ugyanitt a kutató és csapata néhány hónap múlva ismét páratlan leletre bukkant: feltárták a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint ötven kölyökpéldányának maradványait. Csontokat találtak továbbá a Hungarosaurusnak keresztelt növényevő dinoszaurusztól, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodiltól is.

Egy tudománymetriai kézikönyv megalkotását indítványozza a Nature magazin hasábjain megjelent írásában Braun Tibor professzor. A tudományág lényege, hogy megismerje a kutatások működési mechanizmusait és azok alkalmazását, valamint mérhetővé tegye a tudományos teljesítményt. Ez a tudományos alapkutatások által keletkezett új tudás publikációk által magyarázható. A kutató szerint az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődést mutatott a tudományág, ez pedig új módszereket és értékelési lehetőségeket kívánt. A megbízhatóság érdekében elengedhetetlen lenne, hogy az értékelést végző testületek mindegyike alkalmazzon a tudománymetria területén jártas szakembert. Ugyanis Braun professzor - aki létesítője és főszerkesztője a témával foglalkozó Scientometrics című nemzetközi folyóiratnak - úgy véli, sokan tévesen értelmezik a tudománymetria lényegét és működését, ezért olykor téves eredmények és hibás értékelések születnek.

 

Elsőként igazolt állati közösségben mennyiségi mutatókkal is bizonyítható tudás alapú rangsort Vicsek Tamás akadémikus, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének professzora, aki az együttmozgások törvényszerűségeit vizsgálta. A postagalambokon végzett kísérlet során a 10 fős, egyidős hímekből álló madárrajnak húsz kilométer távolságból kellett hazatalálni a budapesti dúcba. Az összes egyed hátára másfél dekás nyomkövetőt tettek, ennek segítségével vizsgálhatták mozgásukat. Vicsek Tamás és kutatótársai arra voltak kíváncsiak, minek hatására következik be, illetve hogyan jósolható meg a változás a csoportmozgásokban. Amikor önállóan kellett az állatoknak hazatalálniuk, akkor nem volt két teljesen egyforma útvonal, némelyikük el is tévedt, ami annak cáfolata, hogy létezik bennük egy tökéletes iránytű, amelynek révén mind ugyanolyan tájékozódási képességekkel bírnak. Amikor pedig egyszerre repült az egész raj, azt tapasztalták, hogy a postagalambok kommunikálnak egymással: mindig a legbiztosabban tájékozódó egyedet követték, a vezér szerepe azonban nem konstans volt, hanem dinamikusan változott.

A kezdeti szakaszban Horváth Dezső, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének professzora is tagja volt annak a kutatócsoportnak, amelyik csaknem két évtizednyi vizsgálódás után áttörő eredményekről adott hírt a proton természetének megismerésével kapcsolatban. A proton kvarkokból, valamint a közöttük erős kölcsönhatást közvetítő részecskékből, a gluonokból épül fel. A kísérlet során lassú, kis energiájú negatív müonokat használtak. Méréseik kimutatták, hogy a proton sugarának mérete közel négy százalékkal kisebb, mint azt eddig hitték. Ennek oka, hogy a müon-hidrogénre más proton-sugár adódik, mint a „hagyományos" elektron-hidrogénre.

A szupernóvák eredetének vizsgálatáról közölt cikket Bogdán Ákos, a Max Planck Asztrofizikai Kutatóintézetének fiatal csillagásza. A kutató vizsgálati eredményei meglepték a szakmát, azok alapján ugyanis az elliptikus galaxisokban a szupernóvák döntő hányada két fehér törpe összeolvadásával keletkezik, míg a klasszikus modell által megjósolt anyagfelhalmozódással mindössze 5%-uk alakul ki. Ezek a felfedezések megkönnyítik a csillagászati távolságmérés pontosítását. Kiss László asztrofizikus, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa méltatta Bogdán Ákos és Marat Galfinov felfedezéseit, mondván ezek érthetőbbé teszik a szupernóvák keletkezésének eddig kevéssé ismert folyamatát, ezen kívül már létező kozmológiai elméletek revízió alá vételét is eredményezhetik.

Az erdőövek eltolódásának veszélyeiről írt a Nature hasábjain figyelemfelhívó cikket Mátyás Csaba akadémikus. A klímaváltozás következtében a hőmérséklet és a csapadékmennyiség hazánk szempontjából is kedvezőtlenül alakult, ennek okán az erdők pusztulásától kell tartani, elsősorban sík- és dombvidéken. Mivel ezek a területek többnyire sűrűn lakottak, az erdők pusztulása Mátyás Csaba szerint komoly gazdasági és szociális veszteségeket fog okozni, de kihatással lesz az életminőségre is. A szakember hangsúlyozta, hogy megkerülhetetlen az emberi beavatkozás: szükség eseten mesterségesen kell átsegíteni a legnehezebb ciklus-pontokon az erdőállományt, de megoldást jelenthet a szárazságot jobban tűrő fajok, például a csertölgy honosítása is. Lényeges eleme a cikknek az a megállapítás is, hogy egyelőre hiányoznak azok a vizsgálati és mérési módszerek, melyek segítségével pontos adatokhoz és cselekvési tervekhez juthatnának a szakemberek.

Forrás: mta.hu

Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :