Primitív élet a Titánon, ősi élet a Marson?
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
A NASA űrszondája, a Cassini által végzett kémiai elemzések alapján a kutatók arra következtetnek, hogy elképzelhető élőlények jelenléte a Szaturnusz holdján, a Titánon. Egy másik beszámoló szerint a Marson is létezhettek ősi életformák.Az egyik ezzel foglalkozó beszámoló az Icarus című lap online változatában található, míg a másik a Geophysical Research című lapban jelent meg. A kutatók az írások alapján felteszik a kérdést: mi az, ami acetilént és hidrogént fogyaszt a Titánon? – írja a nasa.gov. Az acetilén lehetne a legjobb energiaforrás a metán alapú élethez, nyilatkozta Chris McKay, a NASA Ames Research Center asztrobiológusa.
Primitív élet a Titánon, ősi élet a Marson?


A csillagászok szerint a Szaturnusz holdja, a Titán hasonlít leginkább a Földre a naprendszerben. Vannak hegyei, folyói, és tavai, bár ezekben nem víz, hanem folyékony metán található. Szintén fontos tényező, hogy a Titánnak van atmoszférája. A metán alapú élettel ugyanakkor eddig még nem találkoztak a kutatók, csak hipotézisekben szerepel ez az életforma.

Új fejlemény az is, hogy a NASA Mars-járója a Spirit Mars Rover által megvizsgált kövek szintén egy ősi életformáról tanúskodhatnak. A Spirit által 2005-ben felfedezett igen magas szénkoncentráció, nedves, csaknem semleges környezet tételez. A kutatók szerint az ősi Mars-víz nem volt savas, így alkalmas lehetett az életre. Minderről a Science című lapban számolnak be a tudósok.

A Marson lévő élettel magyar tudósok is foglalkoznak: a Mars Asztrobiológiai Csoport (Mars Astrobiology Group) az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott magyar kutatócsoport, amely a marsi élet lehetőségét, és ezzel kapcsolatos földi analógiákat vizsgál. Tagjai: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bérczi Szaniszló fizikus, Gánti Tibor vegyész, Horváth András csillagász, Kereszturi Ákos geológus, Pócs Tamás biológus és Sik András geográfus. A munka a Magyar Űrkutatási Iroda közreműködésével a Collegium Budapest Institute for Advanced Study intézetben zajlik. A program kiemelt külföldi partnere a berlini Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt intézet és Diedrich Möhlmann professzor.

A csoportban 2003 óta folyó kutatómunka célja a mai marsfelszíni élet lehetőségének, ezen belül a sarkvidéki dűnék asztrobiológiai adottságainak, és az itt megfigyelhető felszíni alakzatoknak a vizsgálata. A távérzékeléses adatok mellett modellszámítások, földi laborkísérletek segítik a munkát. A kutatás részeként extrém körülményeket is kibíró földi életformákat is tanulmányoznak. Ezek közül elsősorban a kriptobiotikus kérget, mint életközösséget és élőhelyet vizsgálják, amely bolygónk forró sivatagos és fagyott jeges területein egyaránt előfordul. A benne lévő élőlények a kőzetek felszínén élnek vagy felső néhány milliméter vékony rétegében az ásványszemcsék közötti mikroszkopikus teret töltik ki. A kőzetanyag szemcséi védelmet nyújtanak az erős ultraibolya sugárzás és a kiszáradás ellen, ugyanakkor elegendő fényt engednek be a fotoszintézishez. Mindez analógia lehet az esetleges mai marsfelszíni életre.

A kutatómunka alapját a DDS-MSO (Dark Dune Spot - Mars Surface Organism, sötét dűnefolt - marsfelszíni organizmusok) hipotézis adja. Eszerint a vörös bolygó poláris dűnéinek felszíni rétegeiben olyan extrém életformák lehetnek, amelyek a helyi tavasz idején minden nap rövid ideig életképesek, az év nagyobb részében pedig inaktívak. Megjelenésük és élettevékenységük a dűnéken tavasszal megjelenő sötét foltokhoz kapcsolódik. A kellemetlen marsfelszíni viszonyok közepette az alábbi tényezők biztosíthatják a megfelelő életkörülményeiket:

            • Elérhető H2O: a Marson a száraz légköri és felszíni viszonyok miatt ma a sarkvidéki területek kedveznek a vízjég, és esetlegesen a folyékony víz megjelenésének.

            • Megfelelő hőmérséklet: a felszínen a napsugárzás a sarkvidéken a helyi tavasz és nyár idején dél körül nulla fok közelébe is melegítheti a kőzetszemcséket.

            • Káros sugárzásoktól védett környezet: a ritka légkör miatt a Mars felszínét erős ultraibolya sugárzás bombázza, ami elől 1-2 mm vékony szilárd kőzetréteg nyújthat védelmet, illetve maguknak a felszínen élő mikroszervezeteknek az UV sugárzás ellen kifejlesztett védőberendezkedése (szűrőpigmentes védőburok vagy belső sejtkémiai védelem), miközben a fotoszintézishez szükséges fénymennyiséget átengedi magán.

            • Tolerálható kémiai környezet: a Mars kellemetlen felszíni kémikáliái között a hiperoxidok a legártalmasabbak, amelyek lebontják a szerves anyagot. A sötét bazalthomok dűnéken kevesebb van a bolygón elterjedt vöröses, erősen oxidált porból.

            • Túlélési stratégiák lehetősége: a földi analógiák alapján a marsi körülmények között is hasznos túlélési stratégiák létezhetnek.

Forrás: nasa.gov, mta.hu

Fotó: NASA, Mars, kövek - utánszínezve

Kommentárok : 1
Deák Dóra Zsófia írta : 2013. december. 27, péntek - 21:40
Én erősen hiszek az UFO-k létezésében.Szerintem ez az Europé hold a legalkalmasabb életre a kép,és a leírtak alapján.


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 13+11 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :