És mégis megtették!
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
A neandervölgyieknek és a modern embereknek voltak közös utódaik, mi pedig génjeink 2-4 százalékát örököltük legközelebbi rokonainktól, a neandervölgyiektől. Ez a következtetése annak a vizsgálatnak, amelyet Svante Paabo genetikus, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiai kutatóintézetének igazgatója végzett. A tudós összehasonlító DNS-vizsgálatot folytatott saját elmélete igazolására.
És mégis megtették!


A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a neandervölgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd a neandervölgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy kereszteződött-e a modern és a neandervölgyi ember, vagy sem, a közelmúltban pedig olyan fosszíliák kerültek elő, amelyek mindkét faj jellemzőivel rendelkeztek.

 

Svante Paabo a Science című tudományos lapban publikálja tanulmányát neandervölgyi ember genomjáról, amelyet a csontleletekből kinyert ősi, 38 ezer éves DNS alapján állít össze. (A genom a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információját jelenti). A genomot két afrikai, egy francia, egy kínai és egy pápua genomjával hasonlították össze, a következő feltevés alapján: ha a modern ember azt követően keveredett neandervölgyiekkel, először a Közel-Keleten, amikor elhagyta kb. 40 ezer éve Afrikát, akkor a nem-afrikaiak genomjában ennek nyoma van. Nos, a feltevés beigazolódott, a neandervölgyiek sok pozícióban hozzánk, Afrikán kívül élőkhöz hasonlítanak – a kínaihoz és a pápuához is, - állítja a professzor.

 

A professzor összehasonlította az adatokat a modern ember és a csimpánz genomjával, hogy megfejthesse mindhárom faj eredetét. Paabo professzor már tavaly, egy amerikai konferencián kijelentette, biztos abban, hogy a neandervölgyi és a modern ember kereszteződött, a kérdés csupán az, hogy mennyire "produktívak" voltak ezek a kapcsolatok. Az örökség nem különleges, azonban a továbbfejlődött génekben lehet a differencia, amelyeknél megmutatkozik a Homo sapiens különlegessége, ezek közül sok a kognícióval függ össze, hangoztatta a lipcsei professzor.

 

Korábban sok tudós ellenkező véleményt képvisel, például Chris Stringer brit antropológusprofesszor úgy véli, hogy a neandervölgyi és a modern ember genetikailag inkompatibilis (összeférhetetlen) volt, vagyis lehetett köztük szexuális kapcsolat, akár gyermekeik is születhettek, ám azok kevéssé voltak képesek az utódnemzésre.

 

Forrás: weltonline,die Presse, Science

Kommentárok : 2
Ildikó írta : 2010. szeptember. 14, kedd - 22:39
Genetikailag is, földrajzilag is, időben is eléggé közel voltak egymáshoz ahhoz, hogy keveredhessenek, és szaporodóképes utódokat produkáljanak!

Csaki Laszlo írta : 2010. május. 07, péntek - 21:16
Eloszor a ket faj tavolsagat kellene meghatarozni, hogy eleri e pl. a lo-szamar tavolsagot, es nem oszver keletkezik. Ha 12 ezer evig egymas mellett el egy faj, akkor az keveredik, csak a keveredes merteke a kerdes, amit lehetetlen kitalalni ma.
Alacsony skalan, 99% hogy volt valami keveredes ami aztan eltunt a fejlodes soran.


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 9+13 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :