A Föld helyzete kritikus
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék :
- Nem szerencsés, hogy az utóbbi években kizárólag az éghajlatváltozásra és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére koncentrált a politika és a média. Földünk helyzete valóban kritikus, de a legfőbb problémákat akkor is meg kellene oldanunk, ha épp nem tapasztalnánk felmelegedést. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy csak tüneti kezelésbe kezdtünk, nem az okok valódi megszüntetésébe – mondta Szarka László, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, a Föld napján. Mint elmondta, a több éven át tartó "Föld Bolygó Nemzetközi Éve” rendezvényein több mint nyolcvan ország földtudományi egyesületének és intézetének szakemberei vettek részt.
A Föld helyzete kritikus

Szarka László kijelentette: állásfoglalásaik alapján kijelenthető, hogy az általa képviselt vélemény a szakma nagy részének nézeteit tükrözi.

A tudós Brezsnyánszky Károllyal, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott igazgatójával közösen, a nemzetközi év során felmerült kérdéskörökről összefoglaló cikket jelentetett meg, amelyben rangsorolta a bolygót és az emberiséget veszélyeztető megoldatlan kihívásokat. - A legfőbb probléma, hogy az emberiség által használt energiaforrások kiapadóban vannak. Nemcsak a fosszilis üzemanyagokból lesz hamarosan hiány, hanem olyan, az ipar és a technológia fejlődéséhez nélkülözhetetlen anyagokból is, mint a ritkaföldfémek, például az irídium – hangsúlyozta Szarka László. A tudós arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyó készletekre egyre nagyobb az igény, „a gazdag országok mohósága és a szegény országok növekvő lélekszáma miatt”.

A geológus szerint az alternatív források nem oldhatják meg az energiahiányt. – Egy nemsokára megjelenő tanulmányomban kiszámoltam, hogy Magyarország energiaellátásához 87 ezer négyzetkilométeren kellene biomasszát termelni. Nem kell magyarázni ennek az abszurditását – magyarázta Szarka László.A legtöbb megújuló energiaforrással a probléma éppen az, hogy a területre jutó energiamennyiségük eltörpül a ma használt fosszilis és nukleáris energiahordozók mellett.

Emellett az ivóvíz csökkenő mennyisége és az egyre növekvő népesség állítja szinte megoldhatatlan feladat elé az emberiséget, az élelmezés szempontjából pedig a megművelhető termőföld mennyisége szabhat gátat az emberiség további növekedésének. Ugyan a 2040-re várható 9 milliárd embert még el tudja látni a Föld élelemmel – mondta Szarka László -, de ez a biodiverzitás drasztikus csökkenésével és az ökoszisztémák felborulásával járhat.

Amellett, hogy az emberiség az utóbbi évtizedekben kétségtelenül éghajlat-befolyásoló tényezővé vált, a U.S. Geological Survey-ben 2008-ban megjelent tanulmány szerint ma már geológiai alakító tényezőként is megjelent. A felszíni üledékképző folyamatoknál – egyebek mellett a nap, szél, csapadék által okozott eróziónál – már egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségű anyagot mozgatnak meg az emberek a Földön.

 A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák és kérdések rangsora:
1. A Föld energia- és nyersanyagkincse: a) a jövőbeni energiaellátás nem megoldott; b) a nyersanyagok közül leginkább a ritkaföldfémek terén várható hiány;
2. Víz: a felszín alatti vízkészletet az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogyan az utánpótlás képződik;
3. Talaj: A Föld valószínűleg képes ugyan ellátni a 2040-re várható, körülbelül 9 milliárd embert, de az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával, ráadásul úgy, hogy nem (vagy alig) marad hely a biomassza-termelés számára;
4. Föld és Élet: Veszélyben a globális ökológiai rendszer;
5. Éghajlatváltozások: a) a Föld története éghajlatváltozások története, b) a Homo sapiens vált a Földrendszer (és a klímarendszer) megváltoztatásának egyik tényezőjévé;
6. Természeti katasztrófák: számuk növekedését túlnyomórészt az emberiség önmaga okozza;
7. Föld és egészség: orvos-geológus együttműködéssel hárommilliárd ember egészségén lehetne javítani;
8. A Föld mélye: az emberi tevékenység manapság már geológiai hatótényezőként is figyelembe veendő, hiszen az emberiség egy nagyságrenddel több anyagot mozgat meg, mint a felszíni üledékképző folyamatok együttvéve;
9. Óriásvárosok: hosszú távon nyilvánvalóan nem fenntarthatók;
10. Óceánok: az óceánok mélye számos tudományos meglepetést tartogat (nyersanyag- és energia, biológiai alapfelismerések, valamint környezeti kockázatok terén egyaránt).

Forrás: mta.hu

 

Kommentárok : 1
írta : 2011. június. 18, szombat - 16:35
és a mohó emberek száma is egyre csak nő !!!


Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 5+7 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :