Fölösleges tudás mindenkinek
Forrás : Világtudomány.hu
Címkék : ismeretterjesztés, szórakoztatás, tudás,
Fölösleges, de szórakoztató tudás, amivel elkápráztathatsz csaknem bárkit... A kép Afrika valódi méreteit mutatja, vagyis azt, hogy a fekete kontinensen könnyedén elfér Kína, az Egyesült Államok, elfér Japán, India és Kelet-Európa, Francia és Németország, a spanyolok, meg az olaszok... Ez nem fontos, mondhatni fölösleges információ, azonban bizonyos dolgokat segíthet a helyére tenni, csakúgy, mint az a sok-sok egyéb történet, ami a Fölösleges tudás rovatban található... Tehát fölösleges tudást (is) mndenkinek!
Fölösleges tudás mindenkinek
Faradayt angol politikusok kérdezték arról, hogy milyen gyakorlati haszna lehet majd az elektromosságnak. A válasz: egyelőre nem tudom, de biztos. hogy később meg tudják adóztatni...

Lágyfagylalt

Margaret Thatcher 31 évvel azelőtt, hogy miniszterelnök lett, egy vegyészcsapattal együtt feltalálta a lágyfagylatot...

Hitelkártya

1887: Az amerikai sci-fi író Edward Bellamy Visszapillantás című regényében írta le először a hitelkártya szót.

Bellamy regényében a kártya kartonpapírból készült, és ez volt az elképzelt társadalom fizetőeszköze. Bellamy kártyáját azonban némileg másképp használták a könyv szerint, mint manapság: minden fizetés alkalmával egy darabot levágtak belőle, míg végül semmi sem maradt a kártyából...

Az első hitelkártyát 1924-ben a Western Union Petroleum Corporation dobta piacra. Kezdetben csak a cég partnerei kaptak ilyen kártyát.  Az áttörést a "Diners Club" kártya jelentette 1949-ben, A mai napig a Diners a leggyakoribb hitelkártya-szolgáltató az Egyesült Államokban.

Hogyan jött az ötlet? Az alapító, Frank McNamara ült egy üzleti ebéden egy steak house-ban, amikor észrevette, hogy a pénztárcáját otthon hagyta és nem tudott fizetni…


Meteorit

Úgy 1 a 765 millióhoz a valószínűsége annak, hogy egy embert eltaláljon egy meteorit. Ez jóval kisebb annál, mint hogy az embert villámcsapás érje, állítja egy tanulmány..

Emberi energia

Ha egy átlagos tömegű felnőttet teljesen átalakíthatnánk energiává - az ismert e = mc˛ képletnek megfelelően – akkor mintegy két billió kilowattórányi energia keletkezhetne belőle. Ez egy ún. Byblis típusú atomerőmű 175 évi teljesítményével egyenlő.

A gazdaság professzora

Dr. Adam Smith (1723-1790) klasszikus példája volt a szórakozott professzornak. Egyszer állítólag tealevél helyett egy darab kenyeret forrázott le forró vízzel, majd kijelentette, hogy ilyen rossz teát még életében nem ivott. Edinburgh egyik látványossága volt, amint félig felöltözötten, mintegy transzban rótta az utcákat, s különleges, affektáló hangon hevesen vitatkozott magával, miközben jellegzetes "féregmozgásával" haladt előre. Egyszer, amint így társalgott magával, belegyalogolt egy cserzőlével teli gödörbe. Mivel tökéletesen alkalmatlan volt a házasságra, egész életében anyjával élt. Ennek a bájosan zűrös alaknak jutott a feladat, hogy intellektuálisan rendet rakjon a gazdaság és mindennapi életünk működésében.

Lassú felismerés  

A szemüveg ismert történetének első 500 évében, a 13. századtól a 18. századig a látásjavító eszközt vagy az orra csíptették, vagy még inkább egy fogantyúval tartották a szemek előtt. Csak a 18. század közepétől terjedt el az a módszer, amelyet a francia optikus, Marc Mitouflet Thomin elsőként a drótkeretes szemüvegekkel alkalmazott, vagyis hogy a szemüveget szárakkal a fülekre helyezte.

Számmisztika

Charles Darwin valamilyen oknál fogva szinte szerelmese volt a számoknak. Egyik tanulmányában egy Anglia déli részén lezajlott geológiai folyamat időtartamát 306.662.400 évben határozta meg. Ezen kívül azt írta, hogy az angol termőföldben egy acre, vagyis mintegy 4000 négyzetméternyi területen átlagosan 53.767 giliszta található. Ehhez képest szinte mértani pontosságú az a meghatározás, hogy hány angyal fér el egy tű hegyén. Persze azért azt a lehetőséget se zárjuk ki, hogy ő tudta jól…

Mark Twain és a New Deal

A New Deal Franklin D. Roosevelt amerikai elnök politikája volt. Az 1932-es választási kampányban Roosevelt új irányvonalat ígért, és a gazdasági világválságból való kilábalást a folyamatokba való állami beavatkozással akarta elérni. Néhány rendelkezését a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette, de a New Deal jelentős és hosszan tartó hatást gyakorolt az amerikai gazdaságra, társadalomra. A New Deal fogalmát azonban Roosevelt, és így a világ is Mark Twainnek köszönheti. A fogalmat ugyanis az amerikai író találta ki, és használta az „Egy jenki Artúr király udvarában” című könyvében, 1889-ben.

Nem sportszerű...

1939-ben a berlini brit nagykövetség katonai attaséja, bizonyos Noel Mason-Macfarlane azt javasolta londoni feletteseinek, hogy lövessék le Adolf Hitlert. Kigondolta azt is, hol és mikor történjen a gyilkosság: A tett időpontja Hitler születésnapja lett volna, a merénylőnek Mason-Macfarlane lakásából kellett volna egy mesterlövész puskával tüzelnie. A brit külügyminisztériumban elutasították a tervet, mondván: „ez nem lenne sportszerű”...

A Lóverseny hava

Az antik Görögországban nem volt egységes naptár, gyakorlatilag minden város és a vidék saját naptárat vezetett. Az egyes hónapokat így aztán a helybéli ünnepekről nevezték el, azonban voltak közös pontok. Így például a lakedaimóniai és a thébai naptárban külön hónapja volt a lóversenyeknek, ez volt Hippodrom hava. (Külön öröm a Hyppolit, a lakáj – bocsánat, Hippodrom – kedvelőinek…) Skalpok Az észak-amerikai indiánok a skalpolás technikáját nem maguk találták ki, hanem a fehérektől lesték el. Az utóbbiak azért húzták le a halott indiánok fejbőrét, mert a telepesektől vérdíjat kaptak minden megölt harcosért. Ugyanakkor már a Biblia és Hérodotosz is írt a nomád szkítákról, akik hasonlóan cselekedtek megölt ellenségeikkel.

Pártok

A római kocsiversenyek négy testület – a fehérek, a vörösek, a zöldek és a kékek - kezében voltak, ezek tartották fenn az egymással versengő istállókat, csapatokat és hajtókat. Nem egy zavargás elindítói a cirkuszi "szurkolótáborok" voltak. A bizánci időkben ezek intézményesültek; egykor volt olyan elképzelés, hogy belőlük sarjadtak ki a politikai pártok. (Norman Davies)

Vacsora

A demokrácia annyit tesz, hogy a kormány rendszeresen együtt vacsorázik az ellenzékkel. (T.S.Eliot)

Örömhír, mint időszámításunk kezdete

Krisztus születése után 600 évvel kevés ember tudta, hogy keresztényi korban él. Ez az időszámítás egy görög apát, Dionysius Exiguus műveként jött létre, aki 550 körül halt meg Rómában. Időszámításunk kezdete egyébként nem Krisztus születése, hanem fogantatása. Az apát ötlete volt, hogy az Úr megtestesülésére kell alapozni az évek számozását, amely kezdődjön az örömhírrel, Szűz Mária fogantatásának a napjával. Ezt a napot ő Krisztus december 25-i születése előtt kilenc hónapra, március 25-re tette.

Köszönet a görögöknek

"A görögöknek köszönhetően nem uralkodik nálunk az a keleti felfogásnak megfelelő nézet, miszerint minden egymással összefonódó kapcsolatban létezik - vallás, háború, orvostudományok, filozófia és különböző művészi kifejező eszközök. Ennek köszönhetően ezek nem ellenőrizhetőek, elnyomhatóak, elcsábíthatóak, magyarázhatóak vagy leigázhatóak, egyetlen isteni hatalom, uralkodó vagy egyetemes világnézet nevében." Victor Davis Hanson - John Heath

Szörnyű pusztítás

A középkor talán legpusztítóbb lovagi tornája 1241 nyarán zajlott le, Köln városa mellett, Neussban. A férfias középkori sportrendezvény végén több mint 100 lovag hevert holtan a torna helyszínén. A legtöbb férfiú hőguta áldozata lett, vagy a lovak tiporták őket halára, a fegyverektől alig néhányan veszítették életüket…

Te mit választanál?

„Rendszerünk alapja a köz véleménye, és a legfontosabb feladat ennek fenntartása. Ha tőlem függne a döntés, hogy kormányunk legyen sajtó nélkül, vagy újságjaink kormány nélkül, akkor egy pillanatig sem haboznék a második megoldást választani”. (Thomas Jefferson)

A csodákról

"A bölcs kormányzatok mindig elismerték, hogy régen történtek csodák, új csodákat azonban nem engedtek meg." (Immanuel Kant)

Kínai „ egykék” és akadémikusok

1993-ban a pekingi kormány az április elsejei tréfákat úgy minősítette, hogy azok a káros nyugati befolyás termékei. Ennek az volt az oka, hogy az állami tulajdonban lévő "China Youth Daily" című lap április elsején közölte: Kína „egyke” politikája a jövőben változik, és az akadémiai tagokra már nem lesz érvényes.

A 25 kilométeres drót

Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. Az összes fém közül a lágy aranyat lehet a legjobban nyújtani. A nemesfém 10 grammjából egy 25 kilométeres drótot lehet készíteni, és az elképesztően vékony, 0,0001 milliméteres fólia neve pedig: aranyfüst.

A doboz, a nyitó és a sör

A konzervdobozt 1810-ben találta fel egy bizonyos Peter Durand. Ezt követően csaknem fél évszázadba tellett, amíg az első konzervnyitó szabadalmát beadták (1858, Ezra Warner). Újabb 80 év telt el az első konzerv sör megjelenéséig, és 21 esztendő kellett ahhoz, hogy előállítsák az egyszerű, „tépő” zárral rendelkező italos dobozt (1959, Ermal Freeze).

Velünk élő történelem

Az antik Görögországból több mint ezer történész neve maradt fenn, ennyit ismer az utókor. Ugyanakkor napjainkig csak alig több mint két tucat szerző művei kerültek elő. Ezt azt jelenti, hogy a történelem a történészek mintegy 97,5 százalékának eltüntette a történeti írásait. Telihold után, kedden Német feljegyzések szerint a középkorban a legtöbb csatát egy telihold utáni kedden vívták. A teliholdra azért volt szükség, hogy a katonákat éjszaka csatasorba tudják állítani, a keddi napot pedig azért választották, mert azt anno a germán hadistennek szentelték. Ebben ugyan a keresztények nem hihettek, de a babona mégis működött…

Hypatia

Az ókor egyetlen, általunk ismert matematikusnője az i. u. V. században élt, Alexandriában. Hypatia filozófiát és matematikát tanított. Tragikus véget ért, mert a keresztény – pogány összecsapások során a felheccelt tömeg egy templomba hurcolta, ahol megkínozták, majd elevenen megégették.

Mire jó?

Az idei orvosi Nobel díj nyertese szerint a mai világban ötször többet költenek a férfi potenciát növelő gyógyszerekre és a női mellekbe való szilikonra, mint az Alzheimer kór gyógyítására. Így néhány év múlva nagy mellű idős nők és kemény péniszű idős férfiak lesznek, de egyikük sem emlékszik majd, hogy mindez mire is jó.

Könyvkereskedelem

A megjelenés évében Paulo Coelho Az alkimista című könyvéből összesen 900 példányt adtak el. Ezért aztán a kiadó úgy 1989-ben úgy döntött, hogy visszahívja a könyvet. Coelho erre másik kiadót keresett, és így 1990-ben Az alkimista minden addigi rekordot megdöntött Brazíliában.

Négy kiló

Egy nő az élete során négy kilónyi rúzst nyalogat le az ajkairól...

Mínuszos formák

A jégkristályok formája attól függ, milyen hőmérsékleten keletkeznek. Ha mínusz 23 foknál hidegebb van, akkor hatsarkú oszlopokra emlékeztető formát vesznek fel, de ha a hőmérséklet mínusz 12-16 fok között változik, akkor csillag-alakúak.

Tartós tévedés

1912-ben javasolta a lengyel biokémikus, Casimir Funk, hogy két újonnan felfedezett anyagot nevezzenek vitaminnak. Azt feltételezte ugyanis, hogy kémiai összetevőik alapján az aminokhoz tartoznak. A feltételezés ugyan nem bizonyult igaznak, de az elnevezés azért a mai napig megmaradt.

Newton, az alkimista

A neves közgazdász John Maynard Keynes 1936-ban egy egész ládányit szerzett meg Sir Isaac Newton feljegyzéseiből. Ha Keynes arra számított, hogy Newton optikával vagy mechanikával foglalkozó vizsgálatairól olvashat az eredeti kéziratokban, akkor csalódnia kellett. A feljegyzések ugyanis azokról a kísérletekről szóltak, amelyek során a nagy tudós az alkímia segítségével próbált különböző fémekből aranyat készíteni… Ez a tudás nyilván jól jött volna Keynesnek, illetve az ő elméletét alkalmazó politikusoknak, de arról már nem szól a fáma, hogy az ő kísérleteik sikeresek lettek volna.

Állati elme

Az állatvilágban valószínűleg az észak-amerikai fenyőszajkó rendelkezik az egyik legjobb memóriával. Ez a madár ugyanis akár hétezer rejtekhelyre is képes eldugni a téli eleséget. Ezeket aztán a tél folyamán ismét felkeresi és gondosan kiüríti.

Jogok nélkül

Az összes antik „magas kultúra” közül a görög biztosította a legkevesebb jogot a nőknek. Egyiptomban, Perzsiában vagy Babilonban a nőknek vagyona lehetett, üzleteket köthettek és még uralkodókká is válhattak. Ezzel szemben a régi görögöknél a gyerekszülés volt a legfontosabb feladatuk és lehetőségük – leszámítva, amikor Lüzisztraté vezetésével sztrájkba léptek… Mindenesetre sajátos, hogy az európai kultúra a görög modellt vette át és használta a legutolsó évszázadig.

Ilyen a boksz és a matematika

Szamoszi Püthagorasz, aki i.e. a VI. században élt, ifjú korában az egyik legjobb sportolónak számított Hellászban. Amikor 18 éves lett, indult az olimpiai játékokon és minden ökölharcot megnyert. (Lehetséges, hogy a sportban azóta használják a természetes számokat, hiszen a kiütött bokszolókat így számolja ki a bíró…)

Hadtörténeti méhek

Az első világháború első afrikai ütközetét 1914 november ötödikén vívták német és brit csapatok. A britek tízszeres túlerőben voltak a németek nyolcszáz emberével szemben, de a csatát mégis az utóbbiak nyerték. Ennek egy váratlan szövetség volt az oka, a brit csapatokat ugyanis a németeken kívül a frontok közé szorult 12 méhraj is megtámadta…

Mire kenjük a teflont?

A teflont 1938-ban fedezték fel - a polimert Roy Plunkett találta meg, véletlenül. Csak öt évvel később használták fel először a gyakorlatban, mégpedig az amerikai Manhattan-terv végrehajtása során, az atombomba gyártásánál. Mint tudjuk, a kísérlet sikerült. A háború után egy francia férfi, Marc Gregoire a horgászzsinórját teflonozta be, hogy könnyebben lehessen tekerni. Aztán egy okos nő, Gregoire neje jött rá arra, hogy inkább a halsütő serpenyőt kell bekenni teflonnal… Ebből lett a Tefal márka.

A dajkatejjel szívta

Az ékesszólás mestere, Cicero (i.e. 106 - 43 ) volt az első, aki arról beszélt, hogy valaki már az „anyatejjel szívott magába” valamit. Ugyanakkor a kor szokásai szerint a római politikus és szónok nem anyatejről, hanem dajkatejről beszélt.

A legjobb munkahely

Az amerikai Szaturnusz - Apolló programban, amellyel a NASA a Holdra szállási versenyt folytatta, és végül nyerte, 13 részlegvezető dolgozott. A második világháború idején valamennyien a német rakétakísérleti intézetben tevékenykedtek, Peenemündében.

Kiadói gondok

A londoni Royal Society ki akarta adni Isaac Newton művét, „A természetfilozófia matematikai alapjai” című összefoglalót. 1686-ban azonban visszavonulót fújtak, mégpedig azért, mert a társaság által az előző esztendőben kiadott mű, „A halak története” a nyakukon maradt, és nem volt forrás Newton könyvének finanszírozására.

A 44-es méret

A 2500 évvel ezelőtt alkotott Milói Vénusz még mindig a női szépség egyik megtestesítője. Ha fel akarnánk öltözetni, akkor a konfekció ruhákból a 44-est kellene ráadni.

Műhiba szúnyogokkal

A Panama-csatorna építésénél 1883-ban francia orvosok tanácsára elrendelték, hogy a malária elleni védelem céljából a munkások ágyainak lábát állítsák vízzel teli lavórokba. Ennek az lett a következménye, hogy a szúnyogok lárvái a lavórokban növekedtek, a malária pedig hihetetlen sebességgel terjedt, emiatt az építkezést le kellett állítani.

Egy legendával kevesebb

A halál után nem nő tovább se a haj, se a köröm. Ugyanakkor a halál beállta után 18 órával a bőr zsugorodni kezd, így a szőrzet és a körmök jobban látszanak, és valóban úgy tűnik, mintha növekednének.

Ókori csillagászati plágium

A középkori Európában a legjobban tisztelt csillagász Claudius Ptolemaiosz volt (kb. i.u.100 - 160), sőt személyében a világon valaha élt egyik legnagyobb tudóst tisztelték. Ehhez képest modern kori szakértők szerint annyi történt, hogy a csillagászati megfigyeléseket egyszerűen leírta a 300 évvel korábban élt rodoszi Hipparkhosz műveiből – természetesen a forrás megjelölése nélkül.

Kamatos díj

A kamatszedés tilalmát, amely a középkorban a keresztények számára is érvényben volt, a pénzkölcsönzők igen hamar kicselezték. A trükk roppant egyszerű: a kamatok helyett különböző díjakat számítottak fel, amely biztosította a hasznot. Ma már dupla haszonnal működik a dolog, kamatot is szednek, és megmaradtak a díjak is…

Iránytű az orr mögött

A rostacsont (os ethmoidale) az arckoponya egyik csontja. Az orrüreget és az agyat választja el egymástól. Az orr felső részén helyezkedik el a két szemüreg között. Szivacsos felépítése miatt könnyű csont. A rostacsont tartalmaz egy parányi magnetit-kristályt, amely sajátos iránytűként működik, és megkönnyíti számunkra a tájékozódást.

A fax bukása és feltámadása

Az első faxkészülékre kiadott szabadalom 1847 májusából származik, és a skót Alexander Bain kapta. A készülék kiválóan működött, üzleti szempontból azonban tökéletes bukás volt. Ennek az a magyarázata, hogy akkoriban a képek továbbítása iránt egyáltalán nem volt kereslet, ezzel szemben a szavak küldése iránt annál inkább. Azt pedig a Morze-készülék sokkal jobban tudta, így szegény Alexander Bain csődbe ment, a fax karrierjére pedig még várni kellett 130 évet.

Vérengző vízilovak

A vízilovak az állatkertben roppant békés jószágnak látszanak. Afrikában viszont több embert ölnek meg egy év alatt a vízilovak, mint az oroszlánok.

Holdutazás Szebenből

Conrad Haas volt az első, aki több lépcsős rakéta építését javasolta, mégpedig úgy, hogy a rakéta tetejére a legénységnek külön kapszulát erősítsenek. Javaslatát a kortársak részéről nem fogadta túlzott elismerés, tekintettel arra, hogy 1529-ben tette meg Erdélyben, Szeben városában. Haas-t a németországi Dornbachból Ferdinánd császár csapatainak tagjaként vezényelték a törököktől fenyegetett szász közösség megsegítésére. Haas a szász központ, Nagyszeben gondnoka, pénztárosa lett, és ő felügyelte a raktárakat, szerszámokat és a fegyvereket is. Feladatának tekintette a rakéták fejlesztését is. Azt eszelte ki - a szöveg és rajzok szerint -, hogy ha a puskaporral töltött papírcső aljára egy kis harang alakú fémfúvókát erősít, akkor a lángsugár egyenletesen fúvódik hátra, a rakéta mellé erősített indítóléc pedig segít az emelkedésében. Úgy vélte: ha három rakétát erősít egymás fölé, a legalsó felemeli a szerkezetet, majd miután az égés eléri a másodikat, és meggyújtja azt, az első leválik. Hasonlóan indul be a harmadik "lépcső" is, de a levált maradványokat már nem kell hordoznia, ezért magasabbra juthat, mintha a hármat egymás mellé erősítve, egyszerre gyújtanák be. Lényegében tehát elsőként alkalmazta a többlépcsős rakétát. Felesége rémületére kísérletezett folyadékos hajtóanyaggal, mégpedig a cujka alkalmazásával.

Gőz és benzin

Két évvel azután, hogy Gottlieb Daimler és Carl Benz megépítette az első benzinnel hajtott járművet, sebességi világrekordot állított fel egy gőzkocsi. 1888-ban a francia Léon Serpollet óránként 121 kilométeres sebességet ért el gőzösével! A benzinmotoros autónak ezt követően még húsz évre volt szüksége, hogy ezt a teljesítményt produkálja.  

Kommentárok : 0

Még senki sem kommentálta a cikket. Legyen Ön az első!



Szóljon hozzá Ön is!
Az Ön neve :
Kérem írja be a(z) 13+11 művelet eredményét ide :
Hozzászólása :